Amikor megláttam, hogy új Aaron Sorkin-alkotás várható, vééégre, azonnal számolni kezdtem a napokat. Van egy olyan becsípődésem, hogy előbb elolvasom a könyvet, és kíváncsi is voltam, miből indult ki a világ legjobb forgatókönyvírója (nem vitatkozik!). Szóval megvettem gyorsan az e-könyvet, és olvasni kezdtem. Úgy alakult, hogy még nem értem a végére, amikor megnéztem a filmet (igen, azonnal, a premier hétvégéjén), így akkor kissé összekavarodtak a fejemben a részletek (de legalább nem izgultam, amikor később élet-halál kérdésnél kellett félbehagynom az olvasást). A szöveg egyébként is csak az alapsztori miatt érdekes. Elég jól olvasható, de irodalmi értékkel nyilván nem bír, ez a főszereplő önéletrajza (ő meg a pókerjátszmák szervezéséhez ért, nem az íráshoz). Gondolom, nem akart kihagyni semmit, így egy idő után teljesen elvesztettem a fonalat a nevek tengerében. Aki amiatt olvasná, hogy megtudjon ezt-azt a sztárokról, annak sem ajánlom. Érdekes ugyan, hogy vannak az elit körökön belül is akkora sztárok, akik előtt a többi bálványozott, befolyásos, stb. szereplő is hasra esik, de ez azért nem elég ahhoz, hogy elvigye a hátán a könyvet. A kevés nevén nevezett közül Tobey Maguire nem túl vonzó személyiségéről derül ki a legtöbb, ám aki erre kíváncsi, annak is elég megnézni a filmet, és az X-nek nevezett játékos helyére képzelni a Pókembert.

Ami igazán érdekes, az az, hogy ebből az alapból hogyan csinált filmet Aaron Sorkin. Alaposan kigyomlálta a szereplőgárdát, behozta az ismert idealizmusát a teljes mértékben kitalált ügyvéd segítségével, írt egy fantasztikus, feliratozhatatlan szöveget, a védjegyévé vált, gyaloglás közben előadott szellemes, pergő párbeszédekkel, és hangsúlyosabb szerepbe állította az apát. Hozzátette a könyv megjelenése utáni történéseket (a valódi ítéletet, például), de talán túlságosan leegyszerűsítette főszereplője motivációját, amelyet a film vége felé a pszichológus apa analizál. A szintén pluszban kitalált síbaleset is a Sorkin-féle dramatizálás része, és azért attól kaptam egy kis idegrángást, amikor a fejét/nyakát ütő, magasról a hátára eső embert a mentősök engedik felkelni és elsétálni. Mindent egybevetve: nézzétek meg a filmet, mert Sorkin zseniális. A könyvet csak annak ajánlom, akit szintén az érdekel, hogy milyen alapból hozta ki ezt a filmet. ( )

The writing was unclear; while the author explained a few relevant terms, there were so many others flying about the text with no explanation or definition that the context and meaning was “muddy”.

This reads more like a diary entry/long post to friends than a bona fide book.

( )

Molly's Game by Molly Bloom was an interesting peek into the life of a woman who "ruled Hollywood" for a while as "Hollywood's Poker Princess." I remember hearing about the controversy at the time (mostly about Leo and Tobey), but I never gave much thought into what actually happened. I do want to eventually watch the movie (Aaron Sorkin is amazing!) but I figured the book was a great start.

I kind of expected more out of this book. I wanted to see what happened after the fallout. What happened to Molly? Did she find another job? How did she cope? How were the relationships she built? The book stops at the trial and doesn't go any further. I was so nosey since it felt like the book just stopped. There was no "ending." The book also skims over relationships, her career, and how she got where she was. It felt a lot like she was handed much of it, when I know she definitely had to work for it.

Overall, this book was okay but left me feeling a bit disappointed.

Two out of five stars. ( )

Amikor megláttam, hogy új Aaron Sorkin-alkotás várható, vééégre, azonnal számolni kezdtem a napokat. Van egy olyan becsípődésem, hogy előbb elolvasom a könyvet, és kíváncsi is voltam, miből indult ki a világ legjobb forgatókönyvírója (nem vitatkozik!). Szóval megvettem gyorsan az e-könyvet, és olvasni kezdtem. Úgy alakult, hogy még nem értem a végére, amikor megnéztem a filmet (igen, azonnal, a premier hétvégéjén), így akkor kissé összekavarodtak a fejemben a részletek (de legalább nem izgultam, amikor később élet-halál kérdésnél kellett félbehagynom az olvasást). A szöveg egyébként is csak az alapsztori miatt érdekes. Elég jól olvasható, de irodalmi értékkel nyilván nem bír, ez a főszereplő önéletrajza (ő meg a pókerjátszmák szervezéséhez ért, nem az íráshoz). Gondolom, nem akart kihagyni semmit, így egy idő után teljesen elvesztettem a fonalat a nevek tengerében. Aki amiatt olvasná, hogy megtudjon ezt-azt a sztárokról, annak sem ajánlom. Érdekes ugyan, hogy vannak az elit körökön belül is akkora sztárok, akik előtt a többi bálványozott, befolyásos, stb. szereplő is hasra esik, de ez azért nem elég ahhoz, hogy elvigye a hátán a könyvet. A kevés nevén nevezett közül Tobey Maguire nem túl vonzó személyiségéről derül ki a legtöbb, ám aki erre kíváncsi, annak is elég megnézni a filmet, és az X-nek nevezett játékos helyére képzelni a Pókembert.

Ami igazán érdekes, az az, hogy ebből az alapból hogyan csinált filmet Aaron Sorkin. Alaposan kigyomlálta a szereplőgárdát, behozta az ismert idealizmusát a teljes mértékben kitalált ügyvéd segítségével, írt egy fantasztikus, feliratozhatatlan szöveget, a védjegyévé vált, gyaloglás közben előadott szellemes, pergő párbeszédekkel, és hangsúlyosabb szerepbe állította az apát. Hozzátette a könyv megjelenése utáni történéseket (a valódi ítéletet, például), de talán túlságosan leegyszerűsítette főszereplője motivációját, amelyet a film vége felé a pszichológus apa analizál. A szintén pluszban kitalált síbaleset is a Sorkin-féle dramatizálás része, és azért attól kaptam egy kis idegrángást, amikor a fejét/nyakát ütő, magasról a hátára eső embert a mentősök engedik felkelni és elsétálni. Mindent egybevetve: nézzétek meg a filmet, mert Sorkin zseniális. A könyvet csak annak ajánlom, akit szintén az érdekel, hogy milyen alapból hozta ki ezt a filmet. ( )

Molly Bloom spent her life competing, first with her brothers, then on the ski slopes. She was used to living fast and working hard. Eventually, she moved to L.A. and was groomed to be the perfect personal assistant. Whatever was required, she could figure out how to get it. So when her boss decided to host a poker game at his club, The Viper Room, Molly was intrigued. She knew nothing about playing poker, but when she got thousands in tips, she was hooked.

As the game grew, everyone who was anyone wanted an invite, and as the game’s gatekeeper, Molly soon had access to the contact information of Hollywood’s rich and famous. She quickly learned to cater to Hollywood royalty, athletes, and billionaires, and in turn lived the high life. It was a world of privilege, secrets, glamour, and danger.

Follow Molly on her adventures as she reaches new highs and lows. No matter how many times, Molly loses the game, she always comes back with a bigger game and higher stakes until she meets her downfall, a brush with the Russian mob. Will she be able to rebuild her life? Or will she lose everything to a game? Check out this nonfiction book that reads more like fiction to find out for yourself.

The Bottom Line: This is a fast paced read that lets readers escape their current lives and enter (albeit vicariously) the world of (very) high-stakes, underground poker. With unabashed honesty, the author shares the highs and lows of a world most of us will never see. This story of ambition, power, and escape is highly recommended for just about anyone who enjoys stories of the underdog coming out on top.

P.S. Molly sprinkled handy tidbits of poker wisdom throughout the book. Enjoy!

For the complete review including Book Club Notes, please visit the Mini Book Bytes Book Review Blog. ( )