KotiRyhmätKeskusteluLisääAjan henki
Etsi sivustolta
Tämä sivusto käyttää evästeitä palvelujen toimittamiseen, toiminnan parantamiseen, analytiikkaan ja (jos et ole kirjautunut sisään) mainostamiseen. Käyttämällä LibraryThingiä ilmaiset, että olet lukenut ja ymmärtänyt käyttöehdot ja yksityisyydensuojakäytännöt. Sivujen ja palveluiden käytön tulee olla näiden ehtojen ja käytäntöjen mukaista.

Tulokset Google Booksista

Pikkukuvaa napsauttamalla pääset Google Booksiin.

Hitler's Willing Executioners: Ordinary…
Ladataan...

Hitler's Willing Executioners: Ordinary Germans and the Holocaust (1996)

Tekijä: Daniel Jonah Goldhagen

JäseniäKirja-arvostelujaSuosituimmuussijaKeskimääräinen arvioMaininnat
2,478286,022 (3.51)35
Daniel Jonah Goldhagen has revisited a question that history has come to treat as settled, and his researchers have led him to the inescapable conclusion that none of the established answers holds true. That question is: "How could the Holocaust happen?" His own response is a new exploration of those who carried out the Holocaust and of German society and its ingrained anti-semitism - and it demands a fundamental revision of our thinking about the years 1933-1945. Drawing principally on materials either unexplored or neglected by previous scholars, Goldhagen marshals new, disquieting, primary evidence - including extensive testimony from the actual perpetrators themselves - to show that many beliefs about the killers are fallacies: They were not primarily SS men or Nazi Party members, but perfectly ordinary Germans from all walks of life, men (and women) who brutalized and murdered Jews both willingly and zealously. And they did so, moreover, not because they were coerced (for, as he shows irrefutably, so many were informed by their own commanders that they could refuse to kill without fear of retribution) ... not because they slavishly followed orders (a view seemingly supported by Stanley Milgram's famous Yale "obedience experiment") ... not because of any tremendous social, psychological, or peer pressure to conform to the behaviour of their comrades (for no such evidence exists) ... and not for any reasons associated with Hannah Arendt's disputed notion of the "banality of evil." They acted as they did because of a widespread, profound, unquestioned, and virulent antisemitism that led them to regard the Jews as a demonic enemy whose extermination was not only necessary but also just. Again and again, it is the killers' own words that give us a portrait, both shocking and immediate, of their world: the organization of their daily lives, how they did what they did, their reactions to it, even their recreations in the killings fields, which included everything from sports and entertainment to the hobby of taking snapshots of their deeds and victims - to be freely exchanged and collected among themselves - leaving a devastating record of self-indictment that the author reproduces here. All of Goldhagen's documentary evidence is set within a fresh analysis of the phenomenon of German antisemitism itself, which revises many conventional views. He shows that it was already deep-rooted and pervasive in German society before Hitler came to power, and that there was a widely shared view that the Jews ought to be eliminated in some way from German society. When Hitler, ultimately, chose mass extermination as the only "final solution," he was thus easily able to enlist vast numbers of Germans to carry it out.… (lisätietoja)
Jäsen:tokyozman65
Teoksen nimi:Hitler's Willing Executioners: Ordinary Germans and the Holocaust
Kirjailijat:Daniel Jonah Goldhagen
Info:Publisher Unknown, Kindle Edition, 656 pages
Kokoelmat:Oma kirjasto
Arvio (tähdet):***
Avainsanoja:history

Teostiedot

Hitler's Willing Executioners: Ordinary Germans and the Holocaust (tekijä: Daniel Goldhagen) (1996)

Ladataan...

Kirjaudu LibraryThingiin nähdäksesi, pidätkö tästä kirjasta vai et.

Ei tämänhetkisiä Keskustelu-viestiketjuja tästä kirjasta.

» Katso myös 35 mainintaa

englanti (24)  italia (2)  katalaani (1)  hollanti (1)  Kaikki kielet (28)
Näyttää 1-5 (yhteensä 28) (seuraava | näytä kaikki)
I have meant to read this book for years. In my Holocaust reading, it is perhaps the first to confront the question of why ordinary Germans did the horrific things they did to Jews. Still incomprehensible. This is a very dense and scholarly read. I'm glad I have finally plowed through it. A hugely valuable contribution to the literature of the Holocaust. ( )
  fmclellan | Jan 23, 2024 |
Ez talán a legbrutálisabb szakkönyv, amit valaha olvastam – ehhez képest a Schindler listája csak játszódás kölökbárányokkal zöldellő mezőkön. De brutalitása nem öncél, hanem eszköz, amivel Goldhagen saját állításait bizonyítja – ezzel, a népirtás gyakorlatának ábrázolásával, és a gyilkosok közelképeivel teremti meg azt a „kognitív keretet”, ami szerinte az egész holokauszt kulcsa. A kötet elvitathatatlan érdeme, hogy igen kellemetlen kérdéseket tol az arcunkba – olyasmiket, amelyektől el szokás fordítani a pillantásunkat. Szerinte a népirtás nem egy szűk réteg által elkövetett cselekménysorozat, amihez a többség legfeljebb tudatlanul asszisztált, hanem egy antiszemitizmustól teljesen átitatott társadalom közös bűne. Nem véletlen, hogy a kötet jelentős részében nem az SS-szel, hanem a rendőrzászlóaljakkal foglalkozik – ezeket az egységeket ugyanis nem nácikkal, hanem a társadalom legszélesebb rétegéből válogatva töltötték fel, nem vizsgálva a belépők pártállását, következésképpen tagjaik között meglepően kevés politikailag elkötelezett személyt találunk. (Sőt: a Hamburg környékéről toborzott egység tagjai között számosan szociáldemokrata múlttal rendelkeztek.) Emellett ezek az egységek jellemzően az idősebb korosztályból verbuválódtak – vagyis nem a Hitler-rezsim oktatási viszonyai között szocializálódtak. Visszafogottabban vettek hát részt a népirtásban? Goldhagen bőséges adatokat szolgáltat arra, hogy nem. Ugyanolyan embertelenül viselkedtek, mint az SS*.

Goldhagen azt a mítoszt is cáfolni igyekszik, hogy a gyilkosságok egy automatizált, parancsalapú rendszer gépies, de a maga perverz módján racionális működése során történtek volna. Nem, az elkövetők az esetek jelentős részében indokolatlan szadizmussal öltek, nem pusztán eliminálni akarták a zsidóságot, hanem létében megalázni, és rendszeresen túlteljesítették a normát. Elvetettek minden gazdasági észszerűséget: még ha a munkaerőhiány miatt akadozott is a német termelés, vonakodtak a zsidókra mint munkaerőre tekinteni**. Az irracionalitás leglátványosabb példái pedig talán a halálmenetek (amikkel Goldhagen szintén sokat foglalkozik), amelyek során egy már elvesztett háborúban ide-oda masíroztatták értelem nélkül a foglyokat olyan németek, akik pontosan tudták, hogy hamarosan el kell számolniuk a tetteikkel – mégis alig mutattak könyörületet. Mindezt úgy, hogy ekkor Himmler már konkrétan parancsba adta, hogy kíméljék a zsidókat (a szövetségesek nyugati felével való egyezkedés aranyfedezetének szánta őket) – de speciel ezt a parancsot a legtöbben hajlandóak voltak figyelmen kívül hagyni.

Ezekben a kérdésekben Goldhagen bőségesen megadatolt és meggyőző, ugyanakkor más állításaiban tág tere van a cáfolatnak. Egyrészt itt van az, hogy a népirtás alanyai szerinte csak a zsidók lehettek, akik semmi mással nem behelyettesíthetőek. No most tény, hogy amíg az eutanáziaprogrammal kapcsolatban léteztek (sikeres!) tiltakozások, és a sztrájk fogalma sem volt ismeretlen a Harmadik Birodalomban, addig a holokauszt ellen intenzív tömegmegmozdulást nem ismerünk – jellemző, hogy még a Stauffenberg-féle összeesküvők többségének is legfeljebb a megvalósítással, nem magával az antiszemitizmussal volt problémája. Az is igaz, hogy az antiszemitizmus az összes idegengyűlölet közül a legkomplexebb jelenség (Európában legalábbis), ami a kereszténység bizonyos ágaiban is erős gyökeret vert – szóval ez legalábbis védhető álláspont. Ugyanakkor erősen leszűkíti azt a kört, amiben a kötet tanulsággal bír – én a magam részéről meggyőzőbbnek tartom Snyder megközelítését, aki a hangsúlyt inkább arra helyezi, hogy a gyilkos az gyilkos: az elkövető mentális állapota a kulcs, nem az áldozat hovatartozása***. Az viszont már egyértelműen ellenérzéseket kelt bennem, hogy Goldhagen az elkövetők körét is leszűkíti azzal, hogy a holokauszt feltételei szerinte kizárólag Németországban alakulhattak ki – hiába taglalja hosszasan, milyen történelmi specifikumai vannak a német antiszemitizmusnak, egy tényből (hogy a németek fejéből pattant ki az ötlet) visszakövetkeztetve gyűjti össze a bizonyítékokat, amik őt támasztják alá. És ez így logikailag elég problémásnak tűnik. Megemlít ugyan érintőlegesen más elkövetőket (elsősorban a hiwiket), de nem foglalkozik velük – holott az ő puszta létük elbizonytalaníthatná saját állításával szemben.

Összegzés: fontos, provokatív könyv, aminek súlya háttérbe szorítja amúgy nagyon is számottevő hiányosságait, illetve hajlamát az önismétlésre. A holokauszt, és egyáltalán: az emberi gonoszság iránt érdeklődőknek erősen ajánlott olvasmány – olyan szegletekbe világít be a témával kapcsolatban, ahol eleddig vaksötét volt. Jó lett volna, ha egy igazán jó fordító magyarítja. (Bocs, Bokor Pál, de Luther Márton mint "Martin Luther king" - sic!!! -, a Saar-vidék pedig mint Szárvidék... hát... viccnek is rossz.)

* Jegyezzük meg, mert fontos: a rendőrzászlóaljak tagjainak volt választási lehetőségük. Azoknak, akik kérvényezték áthelyezésüket, vagy nem kívántak részt venni a kivégzésekben, semmilyen bántódásuk nem esett. És mégis – legfeljebb néhányan választották ezt az utat.
** A munkatáborok rendszerének ugyanis – mint Goldhagen meggyőzően bizonyítja – valójában semmi köze nem volt a munkához, a bennük végzett teljesen improduktív feladatok csak a rabok megalázásának eszközei voltak.
*** "Az Einsatzgruppék több ezer tagja és több tízezer olyan német között, akik zsidókat öltek, egyetlen elkövetőről sem tudunk, aki vállalta, hogy zsidókat öl, viszont azt nem, hogy belorusz civilekkel vagy szovjet hadifoglyokkal végezzen. Mint ahogy olyanok sem voltak, akik vállalták belorusz civilek vagy szovjet hadifoglyok vagy cigányok megölését, de zsidókét nem. Akik embert öltek, azok embert öltek." (Timothy Snyder: Fekete föld) Amúgy is Snyder témába vágó könyvét jóval kiforrottabb alkotásnak érzem, mint ezt. ( )
  Kuszma | Jul 2, 2022 |
M.2.3
  David.llib.cat | Oct 27, 2020 |
This groundbreaking international bestseller lays to rest many myths about the Holocaust: that Germans were ignorant of the mass destruction of Jews, that the killers were all SS men, and that those who slaughtered Jews did so reluctantly. Hitler’s Willing Executioners provides conclusive evidence that the extermination of European Jewry engaged the energies and enthusiasm of tens of thousands of ordinary Germans. Goldhagen reconstructs the climate of “eliminationist anti-Semitism” that made Hitler’s pursuit of his genocidal goals possible and the radical persecution of the Jews during the 1930s popular. Drawing on a wealth of unused archival materials, principally the testimony of the killers themselves, Goldhagen takes us into the killing fields where Germans voluntarily hunted Jews like animals, tortured them wantonly, and then posed cheerfully for snapshots with their victims. From mobile killing units, to the camps, to the death marches, Goldhagen shows how ordinary Germans, nurtured in a society where Jews were seen as unalterable evil and dangerous, willingly followed their beliefs to their logical conclusion.

“Hitler’s Willing Executioner’s is an original, indeed brilliant contribution to the…literature on the Holocaust.”–New York Review of Books

“The most important book ever published about the Holocaust…Eloquently written, meticulously documented, impassioned…A model of moral and scholarly integrity.”–Philadelphia Inquirer

Read also: Littell, Franklin Hamlin, "Hyping the Holocaust: Scholars Answer Goldhagen", 1997. ( )
  Paul_Levine_Library | Jun 4, 2020 |
I volonterosi carnefici di Hitler è stato uno dei casi più clamorosi della storiografia degli ultimi decenni, un saggio che ha suscitato un intenso dibattito, in Germania e non solo, divenendo in breve un bestseller. (fonte: Google Books)
  MemorialeSardoShoah | Jun 3, 2020 |
Näyttää 1-5 (yhteensä 28) (seuraava | näytä kaikki)
ei arvosteluja | lisää arvostelu

» Lisää muita tekijöitä (3 mahdollista)

Tekijän nimiRooliTekijän tyyppiKoskeeko teosta?Tila
Daniel Goldhagenensisijainen tekijäkaikki painoksetlaskettu
Basaglia, EnricoKääntäjämuu tekijäeräät painoksetvahvistettu
Bos, JanKääntäjämuu tekijäeräät painoksetvahvistettu
Hille, FransKääntäjämuu tekijäeräät painoksetvahvistettu
Liefrink, JosKääntäjämuu tekijäeräät painoksetvahvistettu
Martin, PierreKääntäjämuu tekijäeräät painoksetvahvistettu
Verschuuren, StanKääntäjämuu tekijäeräät painoksetvahvistettu

Kuuluu näihin kustantajien sarjoihin

Sinun täytyy kirjautua sisään voidaksesi muokata Yhteistä tietoa
Katso lisäohjeita Common Knowledge -sivuilta (englanniksi).
Teoksen kanoninen nimi
Tiedot italiankielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
Alkuteoksen nimi
Teoksen muut nimet
Tiedot italiankielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
Alkuperäinen julkaisuvuosi
Henkilöt/hahmot
Tiedot italiankielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
Tärkeät paikat
Tiedot englanninkielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
Tärkeät tapahtumat
Tiedot italiankielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
Kirjaan liittyvät elokuvat
Epigrafi (motto tai mietelause kirjan alussa)
Omistuskirjoitus
Tiedot italiankielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
A Erich Goldaghen, mio padre e maestro
Ensimmäiset sanat
Tiedot italiankielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
Quando si pensa all' antisemitismo tedesco, si tende a partire da alcuni importanti e sottaciuti presupposi riguardo ai tedeschi prima e nel corso del nazismo, che andrebbero analizzati e rivisti.
Sitaatit
Viimeiset sanat
Tiedot italiankielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
(Napsauta nähdäksesi. Varoitus: voi sisältää juonipaljastuksia)
Erotteluhuomautus
Julkaisutoimittajat
Kirjan kehujat
Alkuteoksen kieli
Tiedot italiankielisestä Yhteisestä tiedosta. Muokkaa kotoistaaksesi se omalle kielellesi.
Kanoninen DDC/MDS
Kanoninen LCC
Daniel Jonah Goldhagen has revisited a question that history has come to treat as settled, and his researchers have led him to the inescapable conclusion that none of the established answers holds true. That question is: "How could the Holocaust happen?" His own response is a new exploration of those who carried out the Holocaust and of German society and its ingrained anti-semitism - and it demands a fundamental revision of our thinking about the years 1933-1945. Drawing principally on materials either unexplored or neglected by previous scholars, Goldhagen marshals new, disquieting, primary evidence - including extensive testimony from the actual perpetrators themselves - to show that many beliefs about the killers are fallacies: They were not primarily SS men or Nazi Party members, but perfectly ordinary Germans from all walks of life, men (and women) who brutalized and murdered Jews both willingly and zealously. And they did so, moreover, not because they were coerced (for, as he shows irrefutably, so many were informed by their own commanders that they could refuse to kill without fear of retribution) ... not because they slavishly followed orders (a view seemingly supported by Stanley Milgram's famous Yale "obedience experiment") ... not because of any tremendous social, psychological, or peer pressure to conform to the behaviour of their comrades (for no such evidence exists) ... and not for any reasons associated with Hannah Arendt's disputed notion of the "banality of evil." They acted as they did because of a widespread, profound, unquestioned, and virulent antisemitism that led them to regard the Jews as a demonic enemy whose extermination was not only necessary but also just. Again and again, it is the killers' own words that give us a portrait, both shocking and immediate, of their world: the organization of their daily lives, how they did what they did, their reactions to it, even their recreations in the killings fields, which included everything from sports and entertainment to the hobby of taking snapshots of their deeds and victims - to be freely exchanged and collected among themselves - leaving a devastating record of self-indictment that the author reproduces here. All of Goldhagen's documentary evidence is set within a fresh analysis of the phenomenon of German antisemitism itself, which revises many conventional views. He shows that it was already deep-rooted and pervasive in German society before Hitler came to power, and that there was a widely shared view that the Jews ought to be eliminated in some way from German society. When Hitler, ultimately, chose mass extermination as the only "final solution," he was thus easily able to enlist vast numbers of Germans to carry it out.

Kirjastojen kuvailuja ei löytynyt.

Kirjan kuvailu
Yhteenveto haiku-muodossa

Current Discussions

-

Suosituimmat kansikuvat

Pikalinkit

Arvio (tähdet)

Keskiarvo: (3.51)
0.5 2
1 7
1.5
2 23
2.5 10
3 64
3.5 10
4 68
4.5 7
5 41

Oletko sinä tämä henkilö?

Tule LibraryThing-kirjailijaksi.

 

Lisätietoja | Ota yhteyttä | LibraryThing.com | Yksityisyyden suoja / Käyttöehdot | Apua/FAQ | Blogi | Kauppa | APIs | TinyCat | Perintökirjastot | Varhaiset kirja-arvostelijat | Yleistieto | 204,233,678 kirjaa! | Yläpalkki: Aina näkyvissä