Felipe Fernández-Armesto

David Cathie -|Last Chapter page 527 to 566 “Crisis and Renewal of Atlantic Civilisation” In the civilisations usually praised or blamed for inventing our notion of our human supremacy - those of the ancient Chinese, Indians, Greeks and Jews - the claim that man is monarch or steward of the planet cannot be traced back very far: not beyond a period well into the last millennium before the Christian era. Once established, the claim was not widely shared. Egyptian civilisation clung to gods with the faces of crocodiles and dogs. The civilisation of the Americas worshipped the parts of the environment they ate. The mutual sustenance of man and corn did not imply the superiority of the human partner. On the contrary m, it was the people who tended the cobs in a lowly rite of servitude, while the corn seemed to exercise the divine prerogative of self-immolation for its worshippers’ good. There is no practical paradox in the idea of a god who sacrifices himself to nourish his devotees: the God of Christians does it every day.”… (lisätietoja)

From Ferdinand Magellan and Sir Francis Drake to lesser-known scientific explorers and even an unknown mariner, a batch of new nonfiction works share previously overlooked stories set during the age of discovery. These titles expand our thinking about the people and missions that jumpstarted maritime travel and commerce.

...
Straits: Beyond the Myth of Magellan
Felipe Fernandez-Armesto, Mar 2022, University of California Press
Themes: World history, Maritime history, Expeditions, Age of Discovery

STRAITS revisits the life of Ferdinand Magellan separating the fact from fiction through surviving primary sources while providing useful insights and context.
Take-aways: Historically, textbooks have glossed over the life of Magellan and portrayed him as the hero of the age of discovery. This work is effective in providing a more realistic and comprehensive examination of this historical figure.… (lisätietoja)

"Embernek hisszük magunkat. No de mit is jelent ez? Felipe Fernandez-Armesto, a londoni Mária Királyné Egyetemen a globális környezettörténet professzora, tanulságos útra visz bennünket, az emberi nem történetén át. Feltárja, mi minden mond ellent annak a legalapvetőbb vélekedésünknek, hogy emberek vagyunk, és mindig is azok voltunk.

Embernek hisszük magunkat. No de mit is jelent ez? Miként határozható meg az emberi jelleg?

Felipe Fernández-Armesto, a londoni Mária Királyné Egyetemen a globális környezettörténet professzora, tanulságos útra visz bennünket az emberi nem történetén át. Feltárja, mi minden mond ellent annak a legalapvetőbb vélekedésünknek, hogy emberek vagyunk, és mindig is azok voltunk.

Öt nagy témakörben vizsgálódik: a Homo sapiens és a majomfélék kapcsolata; az ember mint az állatvilághoz tartozó, ám abban dominanciát szerzett lény (ókori kínai, indiai, görög világképek, utópiák, Biblia); a neandervölgyi embert és más evolúciós rokonainkat övező paleoantropologikus vita; a fajokat nem mint szilárd, hanem mint képlékeny kategóriákat kezelő felfogás (mi szubhumánus, mi teljesen humánus és mi egyáltalán nem humánus - fizikai jellemzők, bőrszín, stb.); a mesterséges intelligencia kapcsán felvetődő problémák, pl. a tudat és a képzelet); és végül a jövő lehetőségei a biotechnológia tükrében.

Részint tudományosan igazolt tények, részint anekdoták sokaságával rávilágít, hogy jóformán minden olyan tulajdonság, amit egyedülállóan emberinek gondoltunk - a nyelv, a tűz, az eszközök használata, mezőgazdálkodás, szervezett együttműködés és hasonlók - más állatoknál is fellelhetők; a lélek vagy a szellem megléte az emberben igazolhatatlan; az öntudatról pedig olyan keveset tudunk, hogy nincs értelme azon spekulálni, vajon az ember létrehoz-e öntudattal bíró mesterséges lényeket, ha egyszer azt sem tudjuk, mi az, amit át kéne adnunk nekik.

Az Európa Diákkönyvtár párjaként elindított új sorozatunkban olyan műveket adunk közre, melyek élvezetes formában összegzik mindazt, amit a történelem, a kultúrtörténet, a társadalom- és természettudományok legfontosabb kérdéseiről manapság tudnia kell és tudnia érdemes a művelt, felkészült diáknak és a tájékozott felnőtt olvasónak."… (lisätietoja)