Carl Bernstein

Két ok miatt olvastam el a könyvet. Egyrészt több könyvet olvastam Bersteintől és Woodwardtól, de a leghíresebb és egyben a legfontosabb valahogy kimaradt. Másrészt pedig sokat hallottam a Watergate-botrányról, de a részleteket nem ismertem elég alaposan.

A könyvben a két oknyomozó újságírón keresztül ismerjük meg az ügyet, vagyis ( pár apró kivételtől eltekintve ) mindig pont annyit tudunk mint a két újságíró. Nincsenek más történetszálak ahol az összeesküvők cselekedeteit mutatná be időrendben vagy a hivatalos nyomozás részleteit. Csak akkor értesülünk eseményekről, amikor valaki beszél a főszereplőknek róla, ami akár hónapokkal a történtek után lehet. Különösen a vége felé zavaró ez, amikor az ügy már túlnőtt a két újságírón. Vagyis ha a Watergate ügyet szeretnénk alaposan megismerni, akkor nem ez a legjobb olvasmány. Ha viszont azt szeretnénk látni, hogy két oknyomozó újságíró hogyan deríti fel az ügyet ami végül az elnök bukásához vezet, akkor ez a tökéletes könyv.

A könyv nem túl könnyű olvasmány, a nevek többsége már nem sokat mond ennyi év távlatából és könnyű összekeverni a szereplőket akik apránként csepegtetik az információkat az újságíróknak.

A könyv olvasása után hiányérzetem maradt, aminek egyszerűen az az oka, hogy a könyv még Nixon bukása előtt jelent meg, vagyis hiányzik a történet vége, azt egy külön könyvben írták meg.… (lisätietoja)

Even as a law student I found this boring. I get the importance. I get the shock of what happened. Maybe it's because I've done two projects on Watergate and this is just... Eh. Been there. Done that. Reporters breaking every rule they can to catch actual rulebreakers in the act. Whenever I come back to this story it just further convinces me to stay away from DC and to never become an investigative journalist. I mean that's really it for me. As a beginner's guide to Watergate, sure go for it. Be prepared for a bit of confusion but the 40th anniversary has some help in it and a good afterword.… (lisätietoja)